2026 nyarán több, egymással összefüggő szabály változott meg az információszabadság és az önkormányzati átláthatóság területén.

Egy önkormányzat számára ezért ma már nem elegendő azt ellenőrizni, hogy „van-e információszabadsági szabályzat”, „fent vannak-e valahol a vagyonnyilatkozatok”, vagy „eddig is teljesítettük a Közadat-adatszolgáltatást”.

A 2026. évi XVIII. törvény módosította többek között az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Infotv.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.). A változások különböző időpontokban váltak alkalmazandóvá: az Mötv. itt tárgyalt módosításainak jelentős része 2026. június 29-én, a Központi Információ Közadat-nyilvántartás (továbbiakban: Közadat-nyilvántartás) szabályainak módosítása pedig 2026. augusztus 26-án.

Az önkormányzatok számára ennek legalább négy gyakorlati következménye van:

• a képviselői és egyes tisztségviselői vagyonnyilatkozatok honlapi közzétételét megfelelően meg kell szervezni;
• a Közadat-nyilvántartásba teljesítendő adatszolgáltatás tartalma kibővült;
• a kapcsolódó belső szabályzatokat és felelősségi rendet felül kell vizsgálni;
• az SZMSZ-nek 2026. október 31-ig tartalmaznia kell az Mötv. új 33. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó vagyoni szankció szabályait.

A két legközelebbi, különösen fontos dátum:

• 2026. október 28. – az első kibővített Közadat-adatszolgáltatás egyik kulcsfontosságú határideje
• 2026. október 31. – az SZMSZ Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti módosításának végső határideje

A lényeg egy mondatban

Az önkormányzati átláthatóság 2026-os változásai nem egyetlen új közzétételi feladatot jelentenek, hanem a honlapi publikálás, a Közadat-adatszolgáltatás, a vagyonnyilatkozat-kezelés, a belső szabályozás és az SZMSZ egymással összhangban történő felülvizsgálatát igénylik.

Négy dátum, amelyet az önkormányzatoknak érdemes ismerniük

Időpont	Változás	Gyakorlati jelentőség
2026. június 29.	Hatályba léptek az Mötv. itt tárgyalt módosításai, valamint az Infotv. új 26. § (1a) bekezdése	Vagyonnyilatkozatok kötelező honlapi közzététele; új együttműködési követelmény az információszabadságban
2026. augusztus 26.	Hatályba lépett az Infotv. 37/C. § módosítása	Kibővült a Közadat-nyilvántartásba feltöltendő adatok köre
2026. október 28.	Első kibővített Közadat-adatszolgáltatási határidő a már korábban is kötelezett szervek, így az önkormányzatok számára	Új adattartalommal kell számolni a 2026. augusztus 26-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyok adatszolgáltatásaival összefüggésben
2026. október 31.	Mötv. 146/P. § szerinti határidő	Az SZMSZ-ben szabályozni kell az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankciót

A 2026. évi XVIII. törvény határozza meg az eltérő hatálybalépési időpontokat; az SZMSZ-re vonatkozó külön átmeneti rendelkezést az Mötv. 146/P. § tartalmazza.

Az Infotv. új elvárása: jóhiszeműség és együttműködés

Az Infotv. 26. § új (1a) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szervnek és a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerését kezdeményező személynek a nyilvánosság biztosítása érdekében jóhiszeműen és egymással együttműködve kell eljárnia, különösen a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok esetében.

Ez önmagában nem egyszerűen egy új mondat az Infotv.-ben. Az információszabadsági folyamatok szempontjából azt is indokolttá teszi, hogy az önkormányzat felülvizsgálja, a közérdekűadat-igénylések kezelésének belső rendje valóban támogatja-e a gyors, érdemi és dokumentált együttműködést.

Az Infotv. 30. § (6) bekezdése továbbra is előírja, hogy a közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie.

Ha az önkormányzat jelenlegi belső szabályozása régi törvényszövegre, megszűnt szervezeti egységekre vagy elavult munkafolyamatokra épül, a módosítás nem pusztán formai aktualizálás lehet: a tényleges működést is hozzá kell igazítani az új szabályozási környezethez.

Közadat-nyilvántartás: az önkormányzat nem 2026-ban vált kötelezetté

Ez fontos pontosítás.

A NAIH 2026. augusztus 14-i tájékoztatása kifejezetten rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok már 2025-től a Közadat-nyilvántartás adatszolgáltatásra kötelezett szervei közé tartoznak, az Áht. szerinti törzskönyvi jogi személyek körének bevonása következtében. A 2026-os módosítás tehát nem önmagában a kötelezetti státuszt teremti meg, hanem lényegesen kibővíti a közzéteendő adattartalmat.

Ez compliance szempontból azért lényeges, mert egy önkormányzat nem indulhat ki abból, hogy:

„Eddig is töltöttünk adatot a Közadatba, tehát nincs új feladatunk.”

2026. augusztus 26-tól az alkalmazandó szabályok tartalma változott meg.

Milyen adatokat érint a Közadat-nyilvántartás?

Az Infotv. 37/C. § alapján a kötelezett szerveknek kéthavonta, minden páros hónap 28. napjáig adatot kell szolgáltatniuk a Közadat-nyilvántartásban. A közzétett adatoknak legalább tíz évig elérhetőnek kell maradniuk. A 2026-os módosítás a 37/C. § kötelezetti körét és adattartalmát is érdemben módosította.

A szabályozás többek között az ötmillió forintot meghaladó összegű, meghatározott gazdasági eseményekre és jogviszonyokra terjed ki.

Ide tartoznak többek között:

• költségvetési támogatások, ideértve kifejezetten az államháztartás önkormányzati alrendszeréből nyújtott támogatásokat is; Infotv. 37/C. § (2) bekezdés a) pont;
• meghatározott árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, illetve koncesszióra irányuló szerződések; Infotv. 37/C. § (2) bekezdés b) pont;
• egyes, a szerv alapfeladatainak ellátásával közvetlenül össze nem függő meghatározott kifizetések; Infotv. 37/C. § (2) bekezdés c) pont.

A NAIH is külön kiemeli, hogy a módosított szabályok alapján az önkormányzatok által nyújtott támogatások is bekerülnek a Közadat-nyilvántartásba, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

A módosított szabályozás a szerződés és a másik fél alapadatai mellett számos további részlet közzétételét is megköveteli, így a jogviszony tárgyára, időtartamára, értékére, teljesítésére, illetve közbeszerzési eljárás esetén az eljárás és annak szereplői egyes adataira is kiterjed. Infotv. 37/C. § (3) bekezdés.

Az ötmillió forintos határnál van egy könnyen elnézhető szabály

A Közadat-szabályozás az ötmillió forintot meghaladó értékű jogviszonyokra használ küszöbértéket. Infotv. 37/C. § (2) bekezdés.

Ugyanakkor a szerződéses érték vizsgálatánál nem minden szerződést lehet automatikusan önállóan kezelni. Az Infotv. 37/C. § (4) bekezdése alapján az ugyanazon szerződő féllel, ugyanazon tárgyra egy költségvetési évben kötött szerződések értékét a törvényben meghatározott módon egybe kell számítani.

Ez tipikus compliance-kockázat. Egyenként például 2–3 millió forintos szerződésekből is keletkezhet Közadat-közzétételi kötelezettség, ha az egybeszámítás feltételei fennállnak.

Emiatt a Közadat-adatszolgáltatás nem működhet pusztán úgy, hogy a pénzügyi iroda időszakonként „lekéri az 5 millió forint feletti számlákat”. A jogviszony tárgyát, a szerződő felet és az egybeszámítási szabályokat is figyelembe vevő folyamatra van szükség.

2026. október 28.: az első kibővített Közadat-adatszolgáltatás

A NAIH 2026. augusztusi tájékoztatása szerint a már korábban is adatszolgáltatásra kötelezett szervek – ideértve az önkormányzatokat – számára a kibővített adattartalom első releváns teljesítési határideje 2026. október 28. A kibővített adattartalom a 2026. augusztus 26-án vagy azt követően keletkezett jogviszonyokhoz kapcsolódik.

A NAIH azt is jelezte, hogy az új adatszolgáltatási űrlap 2026. augusztus 26-tól elérhető, és a Hatóság kiemelt figyelmet fordít az új, illetve kibővített kötelezettségek teljesítésére.

Az október 28-i határidőre ezért nem elegendő október végén először megnyitni az adatszolgáltatási felületet. Addigra már működnie kell annak a belső adatgyűjtési mechanizmusnak, amely a pénzügyi, támogatási, beszerzési, közbeszerzési és vagyonhasznosítási adatokat a megfelelő struktúrában összegyűjti.

Vagyonnyilatkozatok: a „megismerhető” önmagában már nem elég

A másik jelentős változás a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságát érinti.

Az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati képviselőnek a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie az Mötv. 2. melléklete szerint. A képviselő a vele közös háztartásban élő, a törvény szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát is csatolja.

A módosított Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, és azt a helyi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a megbízatás megszűnését követő három év elteltével távolítható el a honlapról.

A NAIH NAIH-16675-1/2026. számú tájékoztatója szerint ez a közzététel az Infotv. 37. § (2) bekezdése szerinti különös közzétételi listának minősül, ezért a közzétételnek az Infotv. elektronikus közzétételre vonatkozó követelményeit is teljesítenie kell.

Ez lényeges szemléletváltás. Nem elegendő az, hogy a vagyonnyilatkozat az önkormányzati hivatalban előzetes egyeztetés után megtekinthető legyen. A törvény proaktív honlapi közzétételt követel meg.

Kiknek a vagyonnyilatkozatát kell közzétenni?

A különböző önkormányzati tisztségeket nem szabad azonos szabály alá vonni.

Személyi kör	Nyilatkozat nyilvános?	Kötelező honlapi közzététel?
Önkormányzati képviselő	Igen	Igen
Polgármester	Igen	Igen
Alpolgármester – képviselő	Igen	Igen
Alpolgármester – nem képviselő	Igen	Igen
Képviselő hozzátartozója	Nem	Nem
Nem képviselő bizottsági tag	Főszabály szerint nem	Főszabály szerint nem
Nemzetiségi önkormányzati képviselő	Külön törvényi rezsim	Nem az Mötv. 2026-os új szabálya alapján

Önkormányzati képviselő

Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozata az Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján közérdekből nyilvános és kötelezően közzéteendő az önkormányzat honlapján.

Polgármester

A NAIH tájékoztatója szerint az Mötv. rendelkezéseinek polgármesterre történő alkalmazása következtében a polgármester saját vagyonnyilatkozatára ugyanez a honlapi közzétételi kötelezettség vonatkozik.

Alpolgármester

A NAIH 2026-os értelmezése szerint a vagyonnyilatkozat nyilvánossága és honlapi közzététele a képviselő és a nem képviselő alpolgármester esetében egyaránt fennáll. A Hatóság kifejezetten rögzíti, hogy az alpolgármester saját nyilatkozata közérdekből nyilvános, míg hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános.

Hozzátartozó vagyonnyilatkozata

Az Mötv. 39. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat ezért nem szabad a képviselő saját nyilatkozata mellett „teljesség kedvéért” feltölteni a honlapra.

Mi a helyzet a külsős bizottsági tagokkal?

Itt különösen könnyű hibázni.

A nem önkormányzati képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozata az alkalmazandó vagyonnyilatkozati szabályok alapján nem válik automatikusan közérdekből nyilvános adattá, ezért annak általános, kötelező honlapi közzétételére nincs ugyanaz a jogalap, mint az önkormányzati képviselő esetében.

A vagyonnyilatkozat közzétételére főszabály szerint az érintett megfelelő hozzájárulása mellett, az egyéb védendő személyes adatok eltávolításával kerülhet sor.

(Érdekesség: Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.034/2020/3. számú határozata a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozati kötelezettségének önkormányzati szabályozása kapcsán.)

Az önkormányzati honlap tehát nem kezelhető úgy, hogy minden „vagyonnyilatkozat” megjelölésű dokumentum egy az egyben ugyanabba a publikus mappába kerül.

Nemzetiségi önkormányzati képviselőknél külön szabályozást kell vizsgálni

A 2026-os Mötv.-módosítás nem írja felül a nemzetiségi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó külön törvényi rendszert. Az ő esetükben a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni; a vagyonnyilatkozat közérdekből nyilvános jellege nem azonos az Mötv. új, kötelező proaktív honlapi közzétételi szabályával.

Ha egy települési honlap egyszerre tartalmaz települési és nemzetiségi önkormányzati adatokat, a két jogi rezsimet nem célszerű összemosni.

Mit szabad kitakarni a közzétett vagyonnyilatkozatból?

Ez adatvédelmi szempontból az egyik legérzékenyebb kérdés.

Az adatkezelőnek nincs általános mérlegelési joga arra, hogy az Mötv. 2. melléklete alapján a nyilatkozattevőtől jogszerűen megkövetelt és a nyilvános vagyonnyilatkozat részét képező adatokat saját döntése alapján azért takarja ki, mert azok közzétételét túlzottnak tartja. A nyilvánosság terjedelmét ebben az esetben maga a törvény határozza meg.

Nem megfelelő gyakorlat tehát például a vagyonnyilatkozat egyes, törvény alapján nyilvános részeinek általános „GDPR-ra” hivatkozással történő anonimizálása.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy semmit nem kell vagy lehet kitakarni.

Ha a nyilatkozattevő saját, nyilvános vagyonnyilatkozatában olyan hozzátartozói vagy egyéb védett személyes adat szerepel, amelynek nyilvánosságra hozatalára nincs törvényi jogalap, azt a közzététel előtt el kell távolítani.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szükséges, elkülönítetten kezelt azonosító és ellenőrzési adatok sem részei automatikusan a honlapon publikálandó adattartalomnak.

A közzététel előtt ezért kontrollált publikációs lépésre van szükség: nem mechanikusan a beérkezett teljes iratot kell feltölteni, hanem ellenőrizni kell, hogy a nyilvános dokumentum tartalma megfelel-e pontosan a jogszabály által meghatározott nyilvánossági körnek.

Milyen formában kell a vagyonnyilatkozatot közzétenni?

Az Infotv. 33. § (1) bekezdése szerint a kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtathatóan és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon kell hozzáférhetővé tenni. A betekintés, letöltés, nyomtatás, kimásolás és hálózati adatátvitel díjmentes, a megismerés pedig nem köthető személyes adatok közléséhez (pl. regisztráció, bejelentkezés megkövetelése, stb.)

Az Infotv. 34–35. §-ai alapján a közzétételi felületnek megfelelően működőképesnek és folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie; a törvény külön rendezi az adatfelelős és az adatközlő felelősségét is. Infotv. 34. §, 35. § (1)–(2).

Emiatt jogi kockázatot jelenthet egy kizárólag képként beszkennelt, érdemben nem másolható PDF használata. Az Infotv. nem mondja ki, hogy minden dokumentumnak „OCR-ezett PDF”-nek kell lennie, ezért ilyen konkrét technikai követelményt nem lehet a törvényből levezetni. Compliance szempontból azonban a szövegesen feldolgozható, másolható PDF vagy megfelelő HTML-megjelenítés lényegesen biztonságosabb megoldás, mert jobban teljesíti az Infotv. 33. § (1) bekezdésében szereplő hozzáférhetőségi és másolhatósági követelményeket.

Hol legyenek a honlapon?

Az Infotv. a kötelező elektronikus közzétételnél tényleges, folyamatos hozzáférhetőséget követel meg. Infotv. 33–35. §.

A jogszabályból nem következik egyetlen kötelező weboldal-menüpont-elnevezés, de a vagyonnyilatkozatokat célszerű jól azonosítható, közvetlenül elérhető helyen közzétenni, például: Közérdekű adatok → Vagyonnyilatkozatok

Célszerű a dokumentumoknál egyértelműen feltüntetni legalább a nyilatkozattevő nevét, tisztségét, a nyilatkozat évét/időszakát és magát a dokumentumot, valamint belső nyilvántartást vezetni a feltöltés időpontjáról.

Mennyi ideig maradhat fenn a vagyonnyilatkozat?

Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint a képviselő saját vagyonnyilatkozata a megbízatás megszűnését követő három év elteltével távolítható el az önkormányzat honlapjáról. Emiatt a közzétételi folyamatnak nemcsak a feltöltést, hanem a megőrzési és eltávolítási időpontok kezelését is rendeznie kell.

Hibás lenne például automatikusan minden év januárjában törölni az előző évi nyilatkozatot pusztán azért, mert új vagyonnyilatkozat érkezett.

2026. október 31.: az SZMSZ-módosítás nem opcionális

A második októberi határidő teljesen más természetű.

Az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerint az önkormányzatnak a szervezeti és működési szabályzatában vagyoni szankciót kell megállapítania arra az esetre, amikor az Integritás Hatóság a törvény szerinti vagyonnyilatkozati feladatkörében az önkormányzati képviselő olyan adminisztratív jellegű kötelezettségszegését állapítja meg, amely a csekély vagy elhanyagolható mértéket meghaladja, ugyanakkor a méltatlanság megállapításához nem elegendő.

Az Mötv. 146/P. §-a kifejezetten előírja, hogy a képviselő-testületnek 2026. október 31-ig kell gondoskodnia arról, hogy az SZMSZ az Mötv. 33. § (2) bekezdésének megfelelő rendelkezést tartalmazzon. Tehát 2026. október 31-ig az SZMSZ-nek meg kell felelnie az új követelménynek; ahol ilyen rendelkezés nincs, az SZMSZ módosítása szükséges.

Tekintettel arra, hogy új törvényi követelményről van szó, a gyakorlatban az önkormányzatok jelentős részénél tényleges rendeletmódosításra lesz szükség.

Nem mindegy, mit ír az SZMSZ a szankcióról

Az Mötv. 33. § (2) bekezdése vagyoni szankció szabályozását követeli meg.

Ennek megfelelően nem célszerű olyan SZMSZ-módosítást elfogadni, amely mindössze annyit mond, hogy „az Integritás Hatóság megállapítása esetén a képviselő felelősségre vonható”, de nem határozza meg érdemben az alkalmazható vagyoni jogkövetkezményt. Ugyanakkor a szankció konkrét mértékének, lépcsőzetességének és alkalmazási feltételeinek kialakításánál az Mötv. rendelkezéseit és az önkormányzati rendeletalkotás általános jogszerűségi követelményeit együttesen kell figyelembe venni.

Az Mötv. 33. § (1) bekezdése ettől elkülönülten már korábban is lehetővé tette, hogy a képviselő törvényben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén az SZMSZ-ben meghatározottak szerint tiszteletdíja vagy természetbeni juttatása legfeljebb tizenkét hónapra csökkenthető vagy megvonható. A két bekezdés szerinti jogintézményt ezért nem célszerű fogalmilag összemosni.

Fontos, hogy olyan településen, ahol nem állapított meg a Képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjat, vagy természetbeni juttatást, ott is kötelező a vagyoni szankcióról rendelkezni az SZMSZ-ben a jogszabályi kötelezettségből adódóan még akkor is, ha ez első ránézésre ésszerűtlennek tűnhet.

Az SZMSZ-ben a vagyonnyilatkozati bizottsági rendszert is érdemes ellenőrizni

Az Mötv. alapján a vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és őrzi. Mötv. 39. § (3).

Amikor egy önkormányzat egyébként is előveszi az SZMSZ-t az Mötv. 33. § (2) bekezdése miatt, érdemes egyidejűleg ellenőrizni:

• helyesen van-e megjelölve a vagyonnyilatkozatokkal foglalkozó bizottság;
• a bizottság feladatköre megfelel-e a jelenlegi Mötv.-nek;
• következetesen használja-e az SZMSZ a jelenlegi jogszabályi terminológiát;
• a külsős bizottsági tagok vagyonnyilatkozati kötelezettségének szabályozása megfelelő-e.

Utóbbi kérdésnél releváns a Kúria Önkormányzati Tanácsának a NAIH által is hivatkozott Köf.5.034/2020/3. számú határozata.

Módosítani kell-e az önkormányzat információszabadsági és közzétételi szabályzatát?

Az önkormányzatok gyakorlatában a közérdekű adatok igénylésének és elektronikus közzétételének rendjét gyakran egyetlen belső szabályzat rendezi.

A cikkben ennek rövid megjelöléseként a továbbiakban az „információszabadsági és közzétételi szabályzat” kifejezést használom. Ez szerkesztési rövidítés; a szabályzat teljes megnevezése például:

„A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok elektronikus közzétételének szabályzata.”

A 2026-os jogszabályváltozások miatt az információszabadsági és közzétételi szabályzat felülvizsgálatát gyakorlatilag megkerülhetetlen compliance-feladatnak tartom.

Az Infotv. 30. § (6) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szervnek szabályzatot kell készítenie a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről.

Az Infotv. 35. § (1)–(3) bekezdése meghatározza az adatfelelős és az adatközlő elektronikus közzététellel kapcsolatos felelősségét, és kifejezetten előírja, hogy e kötelezettségek teljesítésének részletes szabályait belső szabályzatban kell megállapítani.

Bár a módosító törvény nem mondja ki külön azt, hogy „az információszabadsági és közzétételi szabályzatot módosítani kell”, a szabályzat felülvizsgálatának szükségessége a változások tartalmából következik.

Ha a hatályos belső szabályzat a korábbi jogi környezetet, korábbi adattartalmat, korábbi közzétételi folyamatokat vagy eltérő felelősségi rendet tartalmaz, annak változatlan fenntartása már nem biztosítja a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelő működést.

Önkormányzati compliance szempontból ezért nem elegendő kizárólag az SZMSZ módosítására koncentrálni. Az SZMSZ mellett az információszabadsági és közzétételi szabályzatot is tételesen felül kell vizsgálni, és ahol a jogszabályváltozások miatt szükséges, a módosításokat át kell vezetni.

A felülvizsgálatnak különösen arra kell kiterjednie, hogy a szabályzat megfelelően rendezi-e:

• a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények kezelésének aktuális folyamatát;
• az Infotv. 26. § (1a) bekezdése szerinti együttműködési követelmény gyakorlati érvényesülését;
• az elektronikus közzététel adatfelelősi és adatközlői felelősségi rendjét;
• a képviselői, polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatok kötelező honlapi közzétételét;
• a közzététel előtti adatvédelmi és tartalmi ellenőrzést;
• a nem nyilvános hozzátartozói, illetve egyéb védett személyes adatok elkülönítését;
• a közzétett adatok frissítését, megőrzését és eltávolítását;
• a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba történő adatszolgáltatás megváltozott rendjét, amennyiben azt a szervezet ugyanebben a szabályzatban rendezi;
• az adatgazdák, adatfelelősök, adatközlők és a tényleges technikai közzétételt végző személyek közötti információáramlást és határidőket.

A szabályzat felülvizsgálata tehát nem puszta „jó gyakorlat”. Ha annak tartalma már nincs összhangban a hatályos Infotv.-vel, Mötv.-vel és a szervezet tényleges közzétételi folyamataival, a szabályzat módosítása a jogszerű és bizonyítható működéshez gyakorlatilag szükségessé válik.

Fontos ugyanakkor fenntartani a jogi különbségtételt:

2026. október 31-i kifejezett törvényi módosítási határidő az SZMSZ tekintetében áll fenn, az Mötv. 146/P. § alapján. Az információszabadsági és közzétételi szabályzatra ilyen külön határidőt a jogalkotó nem határozott meg. Ettől azonban a szabályzat felülvizsgálatát nem célszerű október utánra halasztani: a módosított közzétételi és Közadat-kötelezettségek egy része már hatályos, ezért a belső szabályozásnak is a jelenleg alkalmazandó jogi és szervezeti folyamatokat kell tükröznie.

Mely dokumentumokat érdemes felülvizsgálni?

Egy önkormányzatnál legalább az alábbi dokumentumokat és folyamatokat érdemes áttekinteni:

Dokumentum / folyamat	Miért?
SZMSZ	Mötv. 33. § (2) szerinti vagyoni szankció; vagyonnyilatkozati és bizottsági feladatok
Információszabadsági és közzétételi szabályzat	Infotv. 30. § (6) és 35. § (3); a megváltozott közérdekűadat-igénylési, elektronikus közzétételi, vagyonnyilatkozat-közzétételi és kapcsolódó felelősségi folyamatok átvezetése
Vagyonnyilatkozat-kezelési eljárás	átvétel, nyilvántartás, hozzátartozói nyilatkozat, publikálás, megőrzés
Közadat-adatszolgáltatási eljárás	kibővült adattartalom, egybeszámítás, adatgyűjtés, felelősségi rend, 2026. október 28-i teljesítés
Honlap-közzétételi folyamat	határidők, adatgazda–adatfelelős–adatközlő felelősség, hozzáférhetőség
Adatvédelmi és iratkezelési kapcsolódások	nem nyilvános személyes adatok elkülönítése és hozzáférés-kezelése

Ki legyen felelős? – az új szabályok több szervezeti egységet érintenek

A 2026-os változások egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága, hogy az információszabadsági megfelelés nem kezelhető kizárólag „a honlapot kezelő kolléga” feladataként.

A megfelelő működéshez tipikusan együtt kell működnie:

• a jegyzőnek és a jogi/compliance funkciónak;
• a vagyonnyilatkozatot kezelő bizottságnak;
• a pénzügyi szervezeti egységnek;
• a beszerzési és közbeszerzési felelősöknek;
• a támogatásokkal foglalkozó munkatársaknak;
• a vagyonkezelési/vagyongazdálkodási területnek;
• a honlap tartalmáért felelős munkatársnak vagy szolgáltatónak;
• az adatvédelmi tisztviselőnek ott, ahol személyes adatok jogszerű nyilvánosságának határát kell értékelni.

Ha például a vagyonnyilatkozatot a bizottság átveszi, de senki nem kap szabályozott értesítést arról, hogy a közzétehető változatot fel kell tölteni a honlapra, a törvényi feladat szervezetileg „két szék közé eshet”.

Ugyanez igaz a Közadatra: ha a pénzügyi szervezeti egység nem kap adatot a szerződésekről, a közbeszerzés az alvállalkozókról, vagy a támogatási terület a döntésekről, az adatszolgáltatás forma szerint megtörténhet, miközben tartalmilag hiányos marad.

Az Infotv. nem csak a közzétételt, hanem a felelősséget is szabályozza

Az Infotv. 35. § (1) bekezdése szerint az elektronikus közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, illetve az adatközlőnek való megküldéséről. A megküldött adatok elektronikus közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és frissítéséért az adatközlő felel. Infotv. 35. § (2). Ezek részletes rendjét az Infotv. 35. § (3) bekezdése alapján belső szabályzatban kell rendezni.

Compliance szempontból ezért kevés az olyan információszabadsági és közzétételi szabályzat, amely pusztán visszamásolja az Infotv. közzétételi listáját. A működő szabályzatnak azt is meg kell mondania:

ki → milyen adatot → kitől kap meg → milyen határidővel → milyen ellenőrzés után → milyen formátumban → hol tesz közzé → ki ellenőrzi a teljesítést.

Két októberi határidő – de nem ugyanarra vonatkoznak

Ezt érdemes külön kezelni.

2026. október 28.

A már korábban Közadat-adatszolgáltatásra kötelezett szervek számára az új, kibővített adattartalom tekintetében ez az első kiemelt adatszolgáltatási határidő.

2026. október 31.

Eddig az időpontig kell biztosítani, hogy az önkormányzat SZMSZ-e tartalmazza az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankció szabályát. Mötv. 146/P. §.

Amihez nincs október 31-i halasztás

Az Mötv. vagyonnyilatkozatok honlapi közzétételére vonatkozó új szabálya már 2026. június 29-től hatályos. Vagyis nem lenne jogszerű október 31-ig várni a vagyonnyilatkozatok honlapra helyezésével csak azért, mert az SZMSZ-módosítás határideje október végére esik.

Gyakori hibák, amelyek most különösen kockázatosak lehetnek

1. „Majd az SZMSZ-módosítással együtt október végén feltöltjük a vagyonnyilatkozatokat.”

Nem megfelelő megközelítés. A honlapi közzétételi kötelezettség már 2026. június 29-től hatályos. Mötv. 39. § (3).

2. „A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát is feltesszük.”

Nem. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános. Mötv. 39. § (3).

3. „Minden bizottsági tag vagyonnyilatkozata nyilvános.”

Nem. A nem képviselő bizottsági tagra eltérő szabályok vonatkoznak, és nyilatkozata főszabály szerint nem válik automatikusan nyilvánossá.

4. „A GDPR miatt inkább kitakarjuk a vagyonnyilatkozat érzékenyebbnek tűnő részeit.”

Az Mötv. alapján kötelezően nyilvános adattartalom körét az adatkezelő nem szűkítheti saját mérlegeléssel pusztán adatvédelmi megfontolásra hivatkozva. Az adatvédelem feladata ebben az esetben nem a törvény által elrendelt nyilvánosság felülírása, hanem annak biztosítása, hogy csak az a személyes adat kerüljön nyilvánosságra, amelyre jogalap van.

5. „Mi már 2025 óta küldünk Közadat-adatot, így 2026-ban nincs változás.”

Nem. Az önkormányzat valóban már korábban kötelezetté vált, de 2026. augusztus 26-tól a közzéteendő adattartalom kibővült.

6. „Csak az egyenként 5 millió forint feletti szerződéseket nézzük.”

Ez hiányos lehet, mert az Infotv. 37/C. § (4) bekezdése bizonyos, ugyanazon féllel és tárgyban, azonos költségvetési évben kötött szerződések egybeszámítását is előírja.

7. „A szabályzatunkban benne van az Infotv., tehát nem kell hozzányúlni.”

A puszta jogszabályi hivatkozás nem helyettesíti az aktuális munkafolyamatot. A 2026-os változások nagyságrendje miatt az információszabadsági és közzétételi szabályzat tételes felülvizsgálata szükséges. Ha a szabályzat nem tükrözi a tényleges honlapi közzétételt, a vagyonnyilatkozatok új közzétételi rendjét, a Közadat-adatszolgáltatás megváltozott követelményeit vagy a hatályos felelősségi rendet, a változásokat át kell vezetni benne.

8. „Október 31. minden szabályzat módosításának törvényi határideje.”

Nem. Az Mötv. 146/P. § szerinti 2026. október 31-i kifejezett határidő az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti SZMSZ-tartalomra vonatkozik. Az információszabadsági és közzétételi szabályzatot ettől függetlenül kell a ténylegesen hatályos kötelezettségekhez igazítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálat halasztható lenne: mivel az érintett jogszabályváltozások egy része már hatályos, a belső szabályozásnak is a hatályos követelményeket kell tükröznie.

Mit érdemes egy önkormányzatnak most elvégeznie?

2026 szeptemberében az alábbi ellenőrzőlistát tartom indokoltnak.

1. Vagyonnyilatkozati állomány ellenőrzése

• valamennyi érintett képviselő saját, nyilvános vagyonnyilatkozata rendelkezésre áll-e; Mötv. 39. §;
• azonosítható-e, mely dokumentum publikálható és mely nem;
• elkülönítetten kezelik-e a hozzátartozói nyilatkozatokat.

2. Honlapi közzététel ellenőrzése

• valamennyi kötelezően közzéteendő vagyonnyilatkozat valóban elérhető-e az önkormányzat honlapján; Mötv. 39. § (3);
• az elektronikus megjelenítés megfelel-e az Infotv. 33. § (1) bekezdésének;
• nincs-e közöttük hozzátartozói vagy más nem nyilvános adat.

3. Közzététel előtti adatvédelmi kontroll

• a törvény szerint nyilvános adattartalom nincs-e indokolatlanul kitakarva;
• nincs-e a dokumentumban olyan hozzátartozói vagy más védett személyes adat, amelyet a publikálás előtt felismerhetetlenné kell tenni.

4. SZMSZ ellenőrzése

• tartalmazza-e már az Mötv. 33. § (2) bekezdés szerinti vagyoni szankciót;
• ha nem, a módosításról legkésőbb 2026. október 31-ig gondoskodni kell úgy, hogy az SZMSZ megfeleljen az Mötv. 146/P. §-ának.

5. Bizottsági rendelkezések ellenőrzése

• megfelelően azonosított-e a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáért és őrzéséért felelős bizottság; Mötv. 39. § (3);
• megfelelően rendezett-e – ahol releváns – a külsős bizottsági tag vagyonnyilatkozati kötelezettsége.

6. Közadat-adatszolgáltatás újramodellezése

• azonosították-e az Infotv. 37/C. § új adattartalmát;
• kezelik-e az egybeszámítási szabályt;
• felkészültek-e a 2026. október 28-i első kibővített adatszolgáltatásra.

7. Információszabadsági és közzétételi szabályzat felülvizsgálata

• megfelel-e az Infotv. 30. § (6) és 35. § (3) bekezdésének;
• átvezették-e benne a 2026-os Infotv.- és Mötv.-módosításokból eredő új vagy megváltozott folyamatokat;
• rendezi-e a vagyonnyilatkozatok honlapi közzétételének teljes folyamatát;
• megfelelően elválasztja-e a nyilvános és nem nyilvános vagyonnyilatkozati adatokat;
• naprakész-e az adatfelelősök, adatközlők és adatgazdák kijelölése;
• megfelel-e a tényleges szervezeti működésnek a közzétételi, frissítési és ellenőrzési folyamat;
• amennyiben a szabályzat a Közadat-nyilvántartásba történő adatszolgáltatás rendjét is tartalmazza, átvezették-e az Infotv. 37/C. § 2026-os változásait.

Ha ezek közül több kérdésre nem a válasz, akkor a szabályzat módosítása nem formai lehetőség, hanem tényleges compliance-feladat.

8. Technikai közzététel tesztelése

Érdemes kijelentkezett vagy inkognitó böngészőből is ellenőrizni, hogy a kötelező adatok:

• valóban megnyithatók;
• nem igényelnek bejelentkezést;
• másolhatók és letölthetők;
• közvetlenül megtalálhatók;
• nem hibás link mögött vagy kereshetetlen archívumban találhatók.

9. Bizonyíthatóság kialakítása

Érdemes dokumentálni:

• mikor érkezett be a közzéteendő adat;
• ki ellenőrizte;
• mikor került fel a honlapra;
• történt-e redakció (kitakarás) és milyen jogalapon;
• mikor történt Közadat-adatszolgáltatás;
• ki végezte el a kontrollt.

Egy ellenőrzés során nemcsak az lehet releváns, hogy az adat jelenleg elérhető-e, hanem az is, hogy a szervezet tudja-e bizonyítani a kötelezettség szabályszerű és határidőben történő teljesítését.

Gyakori kérdések

2026-ban váltak először Közadat-adatszolgáltatásra kötelezetté az önkormányzatok?

Nem.

A helyi önkormányzatok 2025-től már a kötelezetti körbe tartoztak. A 2026. augusztus 26-i változás elsősorban az adatszolgáltatás tartalmát bővítette.

Módosítani kell-e az önkormányzat információszabadsági és közzétételi szabályzatát?

A legtöbb esetben igen, ha a szabályzat még a korábbi jogi és szervezeti állapotot tükrözi. Az Infotv. nem állapít meg olyan külön rendelkezést, amely szó szerint előírná, hogy a 2026-os módosítás miatt valamennyi érintett szervnek egy meghatározott dátumig módosítania kell ezt a szabályzatát. Az Infotv. azonban továbbra is kötelezővé teszi a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjének, valamint az elektronikus közzététel részletes belső rendjének szabályozását. Infotv. 30. § (6), 35. § (3). Mivel 2026-ban az e szabályzat által rendezendő jogi és működési környezet több lényeges ponton megváltozott, a szabályzat felülvizsgálata szükséges. Ha a változások érintik a szabályzat tartalmát – ami önkormányzatok esetében különösen a vagyonnyilatkozati közzététel, az elektronikus közzététel és a módosított Közadat-rendszer miatt nagy valószínűséggel fennáll –, a változásokat a szabályzatban is át kell vezetni. Ez nem azért szükséges, mert a módosító törvény külön kimondja, hogy „módosítsd a szabályzatot”, hanem azért, mert egy kötelezően fenntartandó belső szabályozás nem maradhat érdemben ellentétes vagy hiányos a hatályos jogszabályi követelményekhez és a tényleges működéshez képest.

Minden önkormányzati belső szabályzatot 2026. október 31-ig kell módosítani?

Nem. A 2026. október 31-i kifejezett törvényi határidő az SZMSZ Mötv. 33. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmára vonatkozik. Mötv. 146/P. §. Az információszabadsági és közzétételi szabályzatot ugyanakkor haladéktalanul célszerű tételesen felülvizsgálni, és ahol a hatályos kötelezettségeket már nem tükrözi megfelelően, a változásokat át kell vezetni.

A vagyonnyilatkozatokkal meg lehet várni október 31-ét?

Nem. Az új honlapi közzétételi kötelezettség 2026. június 29-től hatályos. Mötv. 39. § (3).

A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát is fel kell tölteni?

Nem. A hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Mötv. 39. § (3).

A külsős bizottsági tag vagyonnyilatkozatát is kötelező publikálni?

Főszabály szerint nem. A nem képviselő bizottsági tag nyilatkozatára nem terjed ki automatikusan az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti kötelező honlapi nyilvánosság.

A polgármester és a nem képviselő alpolgármester nyilatkozatát is fel kell tenni?

Igen. A NAIH 2026-os tájékoztatója szerint a polgármester és az alpolgármester saját vagyonnyilatkozatára – az alpolgármester képviselői státuszától függetlenül – fennáll a honlapi közzétételi kötelezettség.

Elég, ha a vagyonnyilatkozat egy beszkennelt PDF?

Nem feltétlenül. Az Infotv. 33. § (1) bekezdése előírja többek között, hogy az adat részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható legyen. Egy kizárólag képként tárolt, szövegként nem másolható scan ezért megfelelőségi kockázatot jelenthet. A törvény ugyanakkor nem ír elő név szerint PDF/A-, OCR- vagy más konkrét fájlformátumot.

Minden 5 millió forint feletti szerződés bekerül a Közadatba?

A pontos kötelezettséget az Infotv. 37/C. § szerződéstípusokra, kivételekre és adattartalomra vonatkozó rendelkezései alapján kell megítélni; nem elegendő pusztán az értéket vizsgálni. Az is lényeges, hogy a törvény ötmillió forintot meghaladó értéket ír elő, és bizonyos szerződéseket egybe kell számítani. Infotv. 37/C. § (2), (4). Fontos az értékhatár nettóban értendő!

Miért compliance-kérdés, és nem egyszerű honlapfrissítés?

A 2026-os változások mögött ugyanaz a probléma jelenik meg több helyen: a jogszabályi nyilvánosságot működési folyamattá kell alakítani. A kötelezettség nem akkor teljesül megfelelően, ha: „valaki időnként felteszi a szükséges dokumentumokat a honlapra”. Hanem akkor, ha a szervezet képes megválaszolni:

• ki az adatgazda;
• ki az adatfelelős;
• ki az adatközlő;
• ki ellenőrzi a közzétehetőséget;
• ki felel a technikai közzétételért;
• mikor kell az adatot frissíteni;
• meddig marad nyilvános;
• mely személyes adatokat nem szabad közzétenni;
• ki gyűjti össze a Közadat-adatszolgáltatáshoz szükséges pénzügyi és szerződéses adatokat;
• ki ellenőrzi az egybeszámítást;
• hogyan bizonyítható a határidő betartása.

Ez már információszabadsági compliance-rendszer, nem pusztán dokumentumkezelés.

Összefoglalás

A 2026-os Infotv.- és Mötv.-módosítások több ponton megváltoztatták az önkormányzatok átláthatósági kötelezettségeit.

A legfontosabb gyakorlati következmények:

1. Az önkormányzati képviselők saját vagyonnyilatkozatát kötelező az önkormányzat honlapján közzétenni. Mötv. 39. § (3).
2. A polgármester és az alpolgármester saját nyilatkozatára is kiterjed a honlapi közzététel.
3. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
4. A nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozata főszabály szerint nem publikálható ugyanazon jogcímen.
5. Az elektronikus közzétételnek meg kell felelnie az Infotv. technikai és hozzáférhetőségi követelményeinek. Infotv. 33–35. §.
6. Az önkormányzat már korábban is Közadat-kötelezett volt, de 2026. augusztus 26-tól az adatszolgáltatás tartalma kibővült.
7. Az első kibővített adatszolgáltatás egyik fontos határideje 2026. október 28.
8. 2026. október 31-ig az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankciót. Mötv. 146/P. §.
9. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények és az elektronikus közzététel belső rendjének szabályozása továbbra is kötelező. Infotv. 30. § (6), 35. § (3).
10. A 2026-os változások miatt az információszabadsági és közzétételi szabályzat tételes felülvizsgálata szükséges; ha a hatályos szabályzat nem tükrözi az új jogi és működési követelményeket, a módosításokat át kell vezetni benne.
11. Az információszabadsági és közzétételi szabályzat módosítására nem alkalmazható automatikusan az SZMSZ-re előírt október 31-i határidő, de ez nem jelenti azt, hogy a már hatályos változások belső szabályozásba történő átvezetése halasztható lenne.

 

A 2026-os változás valódi jelentősége ezért nem pusztán az, hogy több adat kerül nyilvánosságra. Hanem az, hogy az átláthatósági kötelezettségek teljesítése egyre inkább dokumentált, szervezetileg összehangolt compliance-folyamatot követel meg az önkormányzatoktól.

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026. szeptember

A cikk elkészítése során generatív mesterséges intelligenciát is használtunk kutatási, rendszerezési és szövegalkotási támogatásként. A közzétett tartalmat emberi szakmai szerkesztésnek és ellenőrzésnek vetettük alá; annak végleges szövegét a Tervio Kft. szakértője felülvizsgálta és jóváhagyta. A cikk tartalmáért és közzétételéért a Tervio Kft. szerkesztői felelősséget vállal.